XII.-XV. századi magyar egységlista 3.0
Magyarok
Gyalogság
Városi milícia (Town militia)
A királyság hajnalán a tényleges hatalom csak egy szelete volt az, mely az uralkodó kezében összpontosult, ám a királyi udvar befolyásának növekedésével párhuzamosan emelkedett a törvény betartását elősegítő városi milícia taglétszáma is. A rend őrzői képzett harcosok, ám fegyverzetük eleinte legfőbb tevékenységüknek megfelelően meglehetősen gyér színvonalon állt. Minden hiányosságuk ellenére az uralkodó és az egyszerű nép nélkülözhetetlen támaszát képezték évszázadokon keresztül.
K.k.:300, F.k.:12, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:3, L.sk.:-, V.k.:2, Vé.:2, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:lándzsa, M.f.:dorong, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:azonnal.
Várnép (Castle guards)
Az állam első évszázadaiban a magyar haderő zöme a várispánságokban összpontosult. A várnép, latinul castrensis töltötte be a várjobbágyok felügyelete alatt a szolgáló réteg szerepét az ispánságokban, de csak egy külön falvakban lakó csoportjuk hadakozott. Elsődleges feladata a várvédelem, ám fejlettségi szintje meglehetősen alacsony, olykor csak szilárd lelkületeknek volt köszönhető az esetleges diadal. A feudalizmus későbbi századaiban belőlük alakult a várjobbágyság alsó rétege és a jobbágyparasztság zöme.
K.k.:200, F.k.:10, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:-, V.k.:2, Vé.:1, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:lándzsa, P.t.:kicsi, L.k.:-, M.i.:azonnal.
Paraszti gyalogos (Serf infantry)
A magyar parasztot a balsors nem kerülte el a történelem során, sokat szenvedett, de ha a hazát ellenség fenyegette, a véres kardot látva mindig harcba szállt dicsőséges módon a haza védelméért. XIV. századi színrelépésüknek elsősorban társadalmi és politikai okai vannak. Íjjal, lándzsával, kaszával, esetleg vasvillával harcoltak, védelmüket jó esetben is csak bőrmellény szolgálta. Harci képességeik nem túl fényesek, moráljuk is ingadozó, viszont ehhez képzési területen történő védekező harcban bónusz járul.
K.k.:250, F.k.:5, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:5, V.k.:2, Vé.:1, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:lándzsa, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:1280.
Polgári számszeríjász (Crossbowmen)
A legősibb mechanikusan megszerkesztett távolra ható lőfegyver magyarországi megjelenése a XIII. század közepére tehető, elterjedése pedig robbanásszerű volt. Az 1400-as években sorra alakultak a Szent Sebestyén lövésztársaságok, a nagyszebeni íjgyártó céhek termékei messze földön híressé váltak, és a specializálódott polgári harcosok a magyar sereg egyik legfontosabb hadrészévé váltak köszönhetően a katonák remek felszereltségének, kitűnő képzettségének és hazájuk iránti elkötelezettségüknek.
K.k.:450, F.k.:15, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:8, V.k.:3, Vé.:4, Msz.:3, F.t.:nehéz, E.f.:számszeríj, M.f.:rövidkard, P.t.:nagy, L.k.:-, M.i.:1265.
Kárpáti fanatikus (Carpathian fanatic)
A keresztény hit mindig fontos értéket képviselt a középkori ember életében. Nem volt ez másként Magyarországon sem, ahol a Pápa felhívására a XV. század derekán a jobbágyparasztság tömegei fogtak fegyvert mint dicső keresztesek az igaz hit védelmében, bár egyszerű darócruhájuk és kiegyenesített kaszájuk nem nyújtott elrettentő látványt. A népi önkéntesek képzettségbeli és fegyverzeti hiányosságaikat ellensúlyozta Istenükbe és a megváltásba vetett hitük, mely harc közben halálmegvető bátorságot kölcsönzött számukra.
K.k.:150, F.k.:5, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:-, V.k.:1, Vé.:1, Msz.:5, F.t.:könnyű, E.f.:kasza, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:-, M.i.:1450.
Hajdú (Hajdú)
A XV. század végén, a szarvasmarha-kivitel fellendülése során kialakult fegyveres állathajtó réteg neve a hajtó szóból ered. Egzisztenciális gondjaik miatt a védekező harcok hadiigényét kihasználva fokozatosan alakultak át katonai szabadcsapatokká, és egyre jelentősebb haderővé váltak a seregben. Gyalogosan harcoltak (a lovas harcmodort csak a XVI. századtól kezdték átvenni), fegyverük a görbe kard, csákány és lándzsa, bal karjukon pedig kis kerek pajzs képezte felszereltségüket.
K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:-, V.k.:5, Vé.:3, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:görbe kard, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:-, M.i.:1480.
Vértes (Men-at-Arms)
Az 1400-as évektől a külhoni hadváltozások és a nagyobb városokban elkezdődő polgáriasodás hatására a magyar seregben megjelentek a nehézfegyverzetű gyalogos csapatok. A tehetősebb – főként külhoni - polgárok az egyház harcosaival az ún. harcos jobbágyokkal (később egyházi nemes) és más közszabadokkal kiegészülve alkották a hadrészt. A harcosok nyugati mintára sodronypáncélban küzdöttek, kezükben a tőrbalta és a lándzsa „kereszteződésével”, az alabárddal és a nagyméretű címeres tárcsapajzs.
K.k.:750, F.k.:45, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:9, Rs.:10, T.sk.:6, L.sk.:-, V.k.:7, Vé.:6, Msz.:5, F.t.:nehéz, E.f.:alabárd, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:1410.
Lovasság
Székely gyepűőr (Székely guardian)
Az ősmagyar székely férfiak a szívós és gyors mozgású belső-ázsiai tarpánon lovagoltak, még a rettegett és rettenetes fegyvert, a visszacsapó íjat használva. Akár 200 méterről is képesek voltak az ellenségre rettenetes nyílzáport zúdítani, találati pontosságuk pedig még levegőbe nyilazással is igen magas volt. Harci értéküket megkoronázandó, adott esetben mesteríjász voltukat meghazudtolva még közelharcban is megállták a helyüket, másodlagos fegyverüket az ívelt pengéjű mintegy 80 cm-es szablya jelentette.
K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:4, L.sk.:7, V.k.:6, Vé.:5, Msz.:6, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.
Paraszti könnyűlovas (Serf light cavalry)
Bár az államalapítás után a magyar királyok egyre inkább a nyugati típusú nehézlovasságra támaszkodtak, még évszázadokon keresztül a közszabadok szegényebb rétegeiből (liberek) verbuvált könnyű fegyverzetű lovasság alkotta a sereg legnagyobb részét. Jóllehet felszerelésük hagyott kívánnivalót maga után, mégis jellemző rájuk ez az őseik révén ránkmaradt fohász, amellyel a modenai lakosok imádkoztak Szent Geminianushoz nem sokkal a millennium előtt: „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!
K.k.:350, F.k.:15, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:3, L.sk.:5, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:4, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.
Telekkatona (Socage milita)
Zsigmond király 1397-ben bevezette a militia portalist, mellyel a paraszti harcosok magyar hadból való kivonását kívánta megakadályozni. Előírta, hogy minden 20. jobbágyteleknek ki kell állítania egy lovasíjászt, így a XV. századtól ők képezték az íjjal és rövidkarddal felszerelt könnyűlovasságot. Azonban védőfelszerelést nem írt elő a törvény, tehát tulajdonképpen az egység csak felváltja a közben nemesi uradalmakba került – és ott földművelésre, állattenyésztésre kényszerített – könnyűfegyverzetű hadakozó jobbágyokat.
K.k.:450, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:5, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:1400.
Nemesi lovasság (Noble cavalry)
Vármegyei harcosok, egyházi fegyveresek és erdőispánsági hadfik alkották ezt a hadrészt, akik kiemelt helyzetű és képzett katonák hírében álltak. Ezek a vitézek csak a királynak tartoztak hadkötelezettséggel, ezért helyzetük viszonylag kedvező volt, viszont jogilag nem voltak a közszabadság részei, így a várszervezettől önkényesen nem szakadhattak el. Lehetőségük volt fellépni a köznemesség soraiba, ám egészen addig vagyoni helyzetük csak egy reflexíjat, fokost és bőrpáncélt tudott biztosítani számukra.
K.k.:500, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:5, V.k.:6, Vé.:6, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:reflex íj, M.f.:fokos, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:azonnal.
Huszár (Hussar)
Az egyesek által tévesen a török elől menekülő szerb lovasok lovasrablót jelentő gusar szavából eredeztetett nevű magyar királyi huszárok a XV. század derekán kezdtek egységbe kovácsolódni. Ezeknek a csúcsos süvegű, mellvértben és páncélingben, görbe szablyával küzdő harcosoknak híre félelmetes volt a maguk korában, elsősorban az ősi magyar lovas taktikájuk miatt, mely a hirtelen rajtaütésekre, az ellenség tőrbe csalására, félrevezetésére és teljes megsemmisítésére épült.
K.k.:700, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:-, V.k.:10, Vé.:12, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:hajító bárd, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1420.
Bárói bandérium (Baronic banderium)
A XIV. századra a báró megnevezés a legmódosabb társadalmi rend megjelölésévé vált, akiknek csapatai ettől fogva már saját zászló alatt vonultak a magyar hadba. Ezek a zászlóaljak igen képzett harcosokat foglaltak magukba, akiknek hatékonysága így már a királyi elitcsapatokéval vetekedett, mennyiségileg pedig messze meghaladták azokat. A bandérium gerincét a földesúr familiáris katonáira épülő nehézlovasság képezte, melynek felszereltsége - a szilaj harci mének páncélzatát leszámítva – hiánytalan volt.
K.k.:800, F.k.:55, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:9, L.sk.:-, V.k.:7, Vé.:8, Msz.:6, F.t.:nehéz, E.f.:lovagi lándzsa, M.f.: tollas buzogány, P.t.:kicsi, L.k.:van, M.i.:1380.
Királyi vitéz (Royal vitéz)
Államalapító királyunk, I. István óta a nyugati nehézfegyverzetű lovagok folyamatos letelepedése volt megfigyelhető a Kárpát-medence területén. Ennek köszönhetően a királyi zászló legmeghatározóbb seregrésze folyamatosan erősödött a főként németajkú vezéreikkel az élén, pedig csak az arisztokrácia, a legtehetősebb vitézek és később a szabad milesekből képzett királyi szerviensek engedhették meg maguknak a csillogó fémpáncélzatot, a lándzsaszerű hosszú szablyát és a félelmetes nyugati harci méneket..
K.k.:950, F.k.:60, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:10, L.sk.:-, V.k.:8, Vé.:10, Msz.:6, F.t.:nehéz, E.f.: lovagi lándzsa, M.f.: hosszú szablya, P.t.:-, L.k.:van, M.i.:azonnal.
Ispotályos (Knight hospitaller)
A Magyarországon a II. Keresztes Hadjárat után gyökeret vető külhoni egyházi lovagrendek közé tartozik az Ispotályos rend (később Máltai Lovagrend) is. A Szent Antalról nevezett rend harcosai nagyban gyarapították a középkori magyar sereg haderejét. A fekete köpenyt és a mellükön hatalmas fehér keresztet viselő lovagok felszerelését a súlyos sodronypáncél, az egyrészes, lapos fémsisak, a nyugati típusú, kétélű, hosszú kard, a félelmetes harci balta és a háromszög alakú, keresztes pajzs képezte.
K.k.:850, F.k.:50, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:9, L.sk.:-, V.k.:8, Vé.:9, Msz.:6, F.t.:nehéz, E.f.:hosszú kard, M.f.:harci balta, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1147.
Templomos (Knight templar)
Az 1118-ban a Szentföldön alapított Militia Templi az egyik leghíresebb harcos szerzetesrend volt. A rend elitjét a lovagtestvérek alkották, ezek a lovagi harcmodort folytató harcosok, akiknek már puszta megjelenése is dermesztőleg hatott a bal vállukon átívelő fehér köpenyben rajta a vörös kereszttel. Magyarországi letelepedésük a XII. sz. második felére tehető, így a vörös barátok (ahogy itthon nevezték őket) a magyar sereg megbízható és erőteljes támaszaként szolgáltak majd’ másfél évszázadon keresztül.
K.k.:850, F.k.:45, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:8, L.sk.:-, V.k.:8, Vé.:9, Msz.:7, F.t.:nehéz, E.f.:hosszú kard, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1147.
Segédnépek
Besenyő lovasság (Pecheneg cavalry)
A besenyők a magyarság ősi ellenségei, egyben kiváló harcosok, akiknek egy csoportja a koraközépkorban beolvadt a magyarságba. Jóllehet viszonylag kis számú közösségről van szó, jellegzetes fegyverükkel, a csillag alakú harci buzogánnyal félelmetes előhadát képezték a királyi seregnek évszázadokon át. Képességeiket azonban nagyban csökkenti, hogy bár képzett katonákról van szó, moráljuk alacsony, ha a csata kimenetele bizonytalan, gyakran meginog a vezérükbe vetett hitük.
K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:4, L.sk.:6, V.k.:6, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:buzogány, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:azonnal
Jászkun lovasíjász (Cuman horsearcher)
Ezek a korhű források szerint vad és torzonborz nomád harcosok szerves részét képezték a középkori magyar seregnek. A hét nemzetségre tagolódó pogányok feladata az elővédben elsődlegesen az ellenség megfélemlítése, sorainak megbontása, és optimális esetben üldözőbe vétele volt. A néhol a hetedik nemzetségének tartott jászokkal eleven fergetegként elementáris pusztítást vittek olykor véghez, ám a közelharcért nem lelkesedtek, a kunok ugyanis a csatákat leginkább az azt követő fosztogatás miatt kedvelték…
K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:3, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:1239.
Kun előkelők (Cuman nobles)
A kunok erős és egységes nép lévén befolyással rendelkeztek a magyar hadvezetésre. A bej (nemzetségfő) hatalma messzire nyúlt, vezéreik helyett kaptak a seregtanácsban, a nemesség pedig a magyar nehézlovasságban harcolt. A türk nyelvű kun előkelők dús felszerelését képezte a csúcsos fémsisak, a hosszú ujjú szegecselt sodronying, és a nyugati mintára átvett bárd vagy kétélű kard. A nemesek nyőgéreikkel (katonai kíséret) együtt alkották ezt a hatékony nehézlovasságot, amely a kun nemzetség legerősebb pillére.
K.k.:500, F.k.:35, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:17, Rs.:19, T.sk.:6, L.sk.:-, V.k.:6, Vé.:7, Msz.:3, F.t.:közép, E.f.:bárd, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1239.
Káliz nyőgér (Khwarezmian noger)
A Kazár Kaganátusból a koraközépkorban kiszakadó lázadó kálizok alkották annak idején a kagán testőrségét, és a X. századi európai betelepüléseiket követően a Magyar Királyságban is bensőséges szerepet kaptak. Ez a mohamedán hitét évszázadokon át megőrző misztikus törzs képezte a magyar sereg előhadának magvát, a keleti iszlám harcosok stílusjegyeit magukon hordozó kálizok a szablyára emlékeztető rövidkardjukkal és kis méretű kerek pajzsaikkal ütőképes csataindítók hírében álltak.
K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:rövid kopja, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:1150.
Rác guszár (Slavonic gusar)
A Mátyás által szerb huszároknak titulált délszláv lovasok voltak a török elleni balkáni küzdelem élharcosai. Szerbia 1459-es végleges eleste után tömegesen érkeztek a magyar seregbe, így folytatva több évtizedes csatározásaikat a mohamedán elnyomók ellen. Remek lovasegységet formáltak a magyar elővédben, és mint végvári katonák is megállták a helyüket. Felszerelésüket képezte az akár négy méteres, romboid pengében végződő kopja és a szabálytalan alakú pajzs olykor sisakkal és páncélinggel kiegészülve.
K.k.:400, F.k.:25, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:6, Vé.:6, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:1460.
Moldvai lovasság (Moldavian cavalry)
A Kárpátok és a Dnyeszter közti vidék a történelem során egyfajta népi olvasztótégelyként funkcionált, hiszen a terület lakói közé tartoztak magyarok, kunok, szlávok, oláhok, besenyők, lengyelek, sőt még németek is. A XV. században a térség népe már ütőképes könnyűfegyverzetű hadsereget mondhattak magáénak, amely a Magyar Királyság haderejét növelte. A moldvaiak a havasalföldi harcosokkal kiegészülve egy viszonylag jó képességű egységet alkottak, ám harci moráljuk sosem volt sziklaszilárd.
K.k.:300, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:5, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:1460.
Kopfschuss
Köszönet: Bagatur, Bimbashi, Czimbi, Csatádi, Manta GT, ST. Toma, Threepio Metalloglobus.
Jelmagyarázat:
K.k.: képzési költség – mennyibe kerül az adott egység.
F.k.: fenntartási költség – mi pénzt emészt fel léte körönként.
Hsz.: harcosszám – hány tagot foglal eredetileg magába.
Ms.: menetsebesség – milyen gyorsan menetel.
Fs.: futósebesség – milyen gyorsan szaladgál.
Rs.: rohamsebesség – milyen gyorsan rohamoz.
T.sk.: támadási sebzőképesség – milyen kárt tud okozni közelharcban (1-10).
L.sk.: lövedék sebzőképesség – milyen kárt okoz dobó-, lőfegyvere (1-10).
Vk.: védekezőképesség – milyen hatékonysággal védekezik (1-10).
Vé.: védőérték – milyen szintű védőfelszereléssel rendelkezik (1-10).
Msz.: morálszint – mennyire szilárd harci morálja (1-10).
F.t.: fegyverzet típusa – ált. könnyű, közép vagy nehéz.
E.f.: elsődleges fegyver – amit alapjáraton használ.
M.f.: másodlagos fegyver – speciális körülmények között.
P.t.: pajzs típusa – ált. kicsi, közepes vagy nagy.
L.k.: lóról való leszállási képesség – van, nincs vagy – (ha gyalogos.)
M.i.: megjelenési idő – azonnal vagy egy bizonyos időpontban.
AJÁNLOM AZ OLDALT
