A TotalWar.com-on eddig megjelent egységek

Janissary Infantry (Janicsár gyalogság)

A janicsárok alkotják a nehézgyalogságot, amely a török sereg gerincét képezi. Megjelenésük a XIV. század közepére tehető, amikor is a Szultánság keresztény foglyokat kezdett a birodalom szívébe hurcolni, akiket némi agymosás és hittérítés mellett kíméletlen képzésben részesítettek oszmán vezetőik. Megtanították őket harcolni egy egész fegyverarzenállal, habár fő fegyverük a félelmetes alabárd volt. Hírhedtek vakmerőségükről, mellyel a török gyalogság rohamait vezetik, miközben ellenségeik szívébe páni félelmet ültetnek bele…

Russian Woodsmen (Orosz erdei harcosok)

Ezek orosz erdei harcosok durva fickók, akik Észak-Oroszország erdeiből lezúdulva tartják rettegésben a vidéket. A viszontagságokhoz és a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodva védelmezik otthonukat és családjaikat hatalmas fejszéikkel – mindennapos eszközükkel. Rettentően hatásosak bármilyen könnyűgyalogság ellenében, hiszen ezek a vademberek nem ismernek sem Istent, sem embert…

Italian Man-at-Arms (Itáliai fegyveres)

Ezek a lovas harcosok az itáliai középosztály szülöttei, és leginkább hosszúkarddal és fémpáncélzattal vannak ellátva. Roham során hosszú lándzsák használatát sem vetik meg, biztosítva ezzel a totális rombolóerőt a gyengébben felfegyverzett gyalogsági sorokkal való találkozáskor. Különösen rettegett ék formációjuk, mely taktikával hihetetlen károkat képesek okozni az ellenséges erőkben.

Armoured Swordsmen (Kardos fegyveres)

Az egyetlen dolog, amely meggátolja ezeket az alacsony köznemességből származó harcosokat a teljes értékű lovaggá válástól, az nem más, mint az anyagi javak hiánya, amelynek segítségével szerezhetnének méregdrága felszerelést, valamint egy jól képzett harci mént. Fémpáncéljukkal, vasalt pajzsukkal és hosszúkardjukkal egy szilárd és megbízható nehézgyalogságot alkotnak, amelyre nyugodt szívvel támaszkodhatnak az angol vezérek szükség esetén.

Huscarls (Huskarlok)

A dán huskarlok kiválóan bánnak a fejszével, felszerelésük pedig elég fejlett és bőséges ahhoz, hogy nehézgyalogsággá nyilváníttathassanak. Nem egyszer a dán király személyes védelméből térnek harcba, és úgy kezelik őket, mint a kor egyik legerősebb elitegységét. Ezek a csapatok a dán sereg korai gyalogsági megnyilvánulásait fémjelzik egy masszív haderőt képezve, mígnem később megjelentek a színen nehezebb fegyverzetű seregrészek is.

Feudal Knights (Feudális lovagok)

A skót feudális lovagok a nép hadi összetételének csak elenyésző részét képezik, midőn meglehetősen kevés felföldi nemes engedhette meg magának, hogy ilyen szinten fegyverezze fel magát és kíséretét. Ezek a harcosok jelentik a középkorban a páncélozott lovagok kiválóságait egész Nyugat-Európa szerte. Ezek a feudális lovagok a fémpáncél későbbi megjelenéséig rendszerint szinte berobbantak az ellenséges gyalogságba, majd egyszerűen legázolták a lovasságot is.

Trebizond Archers (Trebizond íjászok)

Ezeknek a misztikus íjászoknak a Fekete-tenger peremvidékén van a hazájuk, foglalkozásukat a Bizánci Birodalom szolgálatában űzik. Bár a társadalom alsóbb rétegeiből származnak, jól képzett egység lévén a reflex-íjak használatát tökélyre fejlesztve roppant hatásosak könnyű fegyverzetű gyalogság ellen, nagyobb tömegbe verődve pedig mérges tüskét jelentettek bármely ellenfél számára.

Zweihanders (Kétkezesek)

A német Zweihänder kifejezés szó szerint kétkezeseket jelent, utalva fogásmódra, amely elengedhetetlen félelmetes hosszúkardjuk forgatásához. A zweihänderek egy roppant kemény nehézgyalogságot alkotnak. A harcosok képesek az ellenséget derékból levágni lováról, és szinte minden gyalogsági egységen áthámozzák magukat, amikkel a harcok során összehozza őket a sors. Az egységet a Német-Római Császárság alkalmazza gyakran előhadként, így ők kezdik az ellenséges vonalak ostromlását.